A széles körben elérhető kereskedelmi műholdképek madártávlatból mutatják be a nemzetközi válság kibontakozását az Ukrajnát körülvevő orosz csapatok helyzetéről, a képeknek azonban, bár drámaiak, vannak korlátaik – mutattak rá pénteken nyugati szakértők.
Ukrajna szerint összesen 60 alkalommal sértették meg a kelet-ukrajnai konfliktuszónára érvényes tűzszünetet a szakadárok az elmúlt 24 órában – írja a Reuters.
Az orosz-ukrán feszültség feloldása talán az utóbbi évek egyik legnagyobb kihívása Európa biztonságának szempontjából. Továbbra sem világos ugyanis, hogy sor kerül-e katonai konfliktusra Oroszország és Ukrajna között. Legutóbbi cikkünkben azokat a szempontokat vettük sorra, hogy miért lenne kockázatos egy Kijev elleni támadás. Jogos lehet azonban az az érv is, hogy Moszkva nem vont volna össze több mint 100 ezres sereget az ukrán határ mellett, ha nem számolna egy konfliktus lehetőségével. Számos érv szólhat ugyanis amellett, hogy most van a legjobb alkalom arra, hogy Oroszország meginduljon Ukrajna felé, mivel pár év múlva már nem biztos, hogy elegendő mozgástere marad egy ilyen akcióra.
Oroszország a következő napokban megtámadja Ukrajnát, miután újabb csapatokat telepített a két ország határára - jelentette ki csütörtökön újságíróknak Joe Biden amerikai elnök.
Egymásnak teljesen ellentmondó információk jönnek az orosz, illetve amerikai érdekszférából azzal kapcsolatosan, hogy most elindult-e a de-eszkaláció Ukrajna térségében; sikerül-e biztosan elkerülni a „küszöbön álló” háborút. A Kreml azt állítja, hogy elkezdték a csapatkivonást a térségből, de a NATO és a nyugati országok kormányai nem hisznek nekik. Közben összecsaptak a Donyec térségét uraló oroszajkú lázadókkal az ukránok, a nyugati médiában pedig azt pedzegetik, hogy Oroszország mindössze háborús ürügyet keres.
Juansher Burchuladze védelmi miniszter szerint a NATO-hoz való csatlakozás az egyetlen módja annak, hogy Grúzia megőrizze területi integritását. Burchuladze a NATO főtitkárával, Jens Stoltenberggel való brüsszeli találkozója után beszélt erről.
Hosszú szállítást követően visszaért helyőrségébe az orosz fegyveres erők több alegysége, amely az utóbbi időben hadgyakorlaton vett részt - jelentette be Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője csütörtök délután kiadott közleményében.
A NATO továbbra sem látja jelét az orosz csapatok kivonásának az ukrán határról, vagy azt, hogy Oroszország csökkentené jelenlétét, amely a feszült helyzetben az enyhülés reményét kelthetné - jelentette ki a NATO főtitkára csütörtökön Brüsszelben.
Ukrajna attól tart, hogy a keleti, vitatott hovatartozású Donbasz régióban lévő óvodát érő találat Oroszország "provokációja" volt. Liz Truss brit külügyminiszter kijelentette, hogy ez a Kreml forgatókönyvének a része, Oroszország dezinformál és háborús ürügyet akar kreálni.
Ha a Nyugat fenyegeti Fehéroroszországot nukleáris fegyverek „felvonultatására” is sor kerülhet – mondta Alekszandr Lukasenka fehérorosz elnök újságíróknak a Reuters beszámolója szerint.
Már hetek óta folyik a levelezés Oroszország, illetve az Egyesült Államok és a NATO között az ukrajnai helyzet kapcsán. A levelekben folyamatosan felmerül egy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) deklarációiban többször rögzített elv, a biztonság oszthatatlanságának elve. Moszkva arra szeretne választ kapni, hogy a Nyugat hogyan értelmezi a ezt az elvet, és rendre arra hivatkozik, hogy Ukrajna esetleges NATO-tagsága fenyegeti Oroszország biztonságát, ezért ez ellentmondana az 1975 óta többször deklarált elvnek. Amelyet azonban a puszta deklaráláson kívül bővebben soha nem fejtettek ki, és a folyamatosan változó biztonsági környezetben minden fél a saját szája íze szerint értelmezi.
Bár műholdfelvételek igazolják, hogy Oroszország valóban visszavonta katonai felszereléseinek egy részét Ukrajna közeléből, más felszerelések azonban érkeznek a térségbe, és Moszkvának továbbra is jelentős erői állomásoznak az ukrán határtól nem messze – írja a Reuters a Maxar Technologies amerikai technológiai magáncég felvételeire hivatkozva.
Az orosz kormány által támogatott hackerek feltörték amerikai védelmi vállalatok számítógépes rendszereit és fegyverfejlesztéssel kapcsolatos érzékeny információkat szereztek meg – állítja az FBI, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NSA) és az Egyesült Államok Kiberbiztonsági és Infrastrukturális Biztonsági Hivatala (CISA) a CNN szerint.
Kelet-ukrajnai oroszbarát szeparatisták csütörtök reggel azzal vádolták az ukrán kormányerőket, hogy az elmúlt 24 órában négyszer nyitottak tüzet a területükön, és közölték, még tart annak megállapítása, hogy megsérült vagy meghalt-e valaki – írja a Reuters.
Hamisak az orosz csapatkivonásról szóló hírek, az igazság az, hogy 7000 katonát vezényeltek az ukrán határ térségébe az orosz katonai vezetők – állítja egy meg nem nevezett amerikai tisztségviselő a CNN-nek.
2014-ben és 2015-ben két fontos egyezményt is aláírtak a fehérorosz Minszkben az ukrajnai konfliktus rendezéséről a nagyhatalmak, a megállapodás implementációjára viszont a mai napig nem került sor. Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint az egyezmények rendezhetnék végre az ukrán polgárháborút, mindössze az ukrán fél hátráltatja a békefolyamatot. Az ukránok viszont nagyon más módon értelmezik a megállapodásban foglaltakat, mint Oroszország, amely szerintük trójai falóként használná az egyezményt, hogy hosszú távon kezében tartsa az ukrán belpolitikát. Nézzük, mit is tartalmaznak a minszki egyezmények és miért nem sikerült velük hét évvel az aláírásuk után sem lezárni az orosz-ukrán konfliktust.
Ferenc pápa nemrég imára kérte a híveket az Ukrajna és Oroszország közötti konfliktus miatt, az ukrán görögkatolikus egyház pedig megköszönte a Szentatya aggodalmát és a Szentszék diplomáciai erőfeszítéseit a nemzetközi válság leküzdése érdekében. Ukrajna vatikáni nagykövete szeretné, ha Ferenc pápa Ukrajnába látogatna, szerinte nagy hatással volna a helyzet alakulására.
Tegnap jelentette be az orosz hadügyminisztérium, hogy elkezdik kivonni a katonákat, haditechnikai eszközöket az ukrán határ térségéből, hiszen lezárult a hadgyakorlat, melyet ott folytattak. A harcjárművek kivonásáról több videót is felraktak Youtube-ra.
Nem történt érdemi csapatkivonás az ukrán határ térségéből, az orosz haderő akár holnap támadást indíthat, ha akar – mondta Antony Blinken amerikai külügyminiszter az ABC Newsnak.